Régi váradi lapok üzenete (második rész)


1893-ban, mivel a tanács úgy találta, hogy a Bémer téri tervezet nagyon költséges, újra fölül kerekedtek a Nagyvásár téri építkezés támogatói. Ám az ez év március 16-án megtartott közgyűlésen Berkovits Ferenc újra szóba hozta a Szent László teret, mint lehetséges helyszínt, mégpedig a Szent László templommal szembeni reáliskola lebontásával keletkező üres telket, helyszínül az új színháznak. A tanács ekkor is a Bémer téri  tervhez ragaszkodott, de szeptember 14-én az újabb tanácskozáson megszavazták a helyszínt, mégpedig a Nagyvásár térre. A belügyminiszter ezt a tervet jóváhagyta és 1894-ben már pályázatot is kiírtak. A kiírt nemzetközi pályázat ugyan meddő maradt, de 1895. január 14-én a Fellner és Helmer cég tervét már elfogadták. Eszerint a színház 328 ezer forintba kerül. A belügyminiszter ezt a határozatot is elfogadja és a szerződést is megkötik a céggel. Az 1896. szeptember 10-én megtartott tanácsülésen még a felhajtó rámpák elkészítésére is megszavaznak újabb 12 ezer forintot. Ekkor Sztarill Ferenc egy újabb javaslatot tesz és tervet nyújt be, miszerint a színház a Bémer téren épülne fel, mégpedig a Bazár szoros kiszélesítése nélkül. Ez a terv azonban kivitelezhetetlennek bizonyult. Landler Ferenc azt javasolta, hogy bízzák meg a Bazár bérház építésével Rimanóczy Kálmán építészt, aki vállalja illetve biztosítja a bérház évi 20000 forintos bérjövedelmét. 1897. szeptember havában a közgyűlés 70 szavazattal 34 ellenében elfogadta Rimanóczy tervét. A minisztériumi jóváhagyás 1898. március 11-én megérkezik. Ha azt hinné a kedves olvasó, hogy innentől minden könnyen megy majd, nagyon téved. Még csak most jön a neheze, mert meg kell kezdeni a nehéz, akadályokkal teli kisajátításokat, amikre  május 12-én utasítja a közgyűlés a tanácsot. A tanács 1889. május 1-én tette meg a döntő lépést, amikor kisajátította a Tóth és a Hillinger házakat.

A Nagyvárad című napilap 1900 október 14. számának illusztrációija


A Nagyvárad című napilap 1900 október 14. számának illusztrációja


A Nagyvárad című napilap 1900 október 14. számának illusztrációja

Azért a Nagyvásár téri helyszín még egyszer napirendre került, Kurlander  Ede jóvoltából, akinek házai és üzletei voltak a téren és ugyancsak jól jött volna számára, ha a színház a téren áll. Az 1899 májusában tartott közgyűlésen az indítványt 61 szavazattal 20 ellenében elvetették.
Bulyovszky József polgármester erős kézzel irányította a történéseket az elkövetkező időkben és 1899. július 13-án megkötötték a szerződéseket Rimanóczy Kálmán, Rendes Vilmos és Guttmann József építészekkel ugyanekkor megválasztották az építkezést felügyelő bizottságot. Ebben a bizottságban a város és a vármegye prominens személyiségeit találjuk.
Az első csákányütésre 1899. július 1-én került sor, a Sáfrád ház ódon falainak bontásakor. Az alapozáshoz július 27-én kezdtek, míg a bokréta ünnepélyt 1899. október 28-án tartották meg.
Minden modern város büszke lenne egy ilyen palotára, dicséri az épületet a korabeli újságíró, aki a leírásban nem fukarkodik a jelzőkkel. „… büszke ékessége a bájos tündérszép palota, a mi színházunk, mely pompás oszlopsoraival a Bémer teret, Nagyvárad legszebb terét emeli monumentális arányaival, pazar díszével. „
Az első színtársulatot Somogyi Károly, az egykori pécsi társulat hősszerelmese vezeti. 37 hölgytagja és 39 férfi színésze van az igazgatónak. A zenekart „Ő császári és királyi Fensége József főherczeg nevét viselő 37-ik gyalogezred zenekara” adja.
Az épület átadása már a délelőtti órákban megtörtént. Fél 11 órakor Krupica József művezető átadta a színház kulcsait Komlóssy József polgármester helyettesnek. Október 15-én délután 3 órakor ünnepélyes díszgyűlésre került sor.
Az első előadásra, a megnyitóra természetesen minden jegy elkelt. A megnyitó sorrendje pedig a következő volt:
1. Nagyvárad város törvényhatósági bizottságának díszközgyűlése du 3 órakor.
2. A színház zárkőletétele és átadása du fél 5 órakor.
3. Megnyitó díszelőadás este 7 órakor.
4. Ünnepi díszvacsora előadás után a Zöldfa szálloda termében.
Az ünnepi műsorban Paulay Berta szavalta Sas Ede versét, Szigligeti háza címmel. Utána Az új oltár című ünnepi előjátékot játszották végül Erkel Ferenc Hunyadi László című öt felvonásos operáját adta elő a társulat. A Zöldfa szálloda termében, a társas lakomán Beöthy László, Bulyovszky József, Várady Zsigmond és Dési Géza mondtak felköszöntőket.
Ezekkel az eseményekkel tetőzött be tehát Nagyvárad városában az a küzdelmes száz év, amely az első magyar szótól az állandó társulatig és a kőszínházig vezettek.
A csodaszép színházépület most is ott áll a Bémer téren, hirdetve nagyszerűségét egykor élt építőknek, embereknek.

Farkas László, Nagyvárad

CÍMKÉK: KŐSZÍNHÁZ